Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése napjainkban is folyamatban van, ezek egyes feladatokat úgy látnak el, mintha ember végezné azokat.
Sokféle irányban folyik kutatás, lássunk néhány példát!
· Az egyik jelenlévő trend a számítógépek fejlesztésében a mikrominiatürizálás, az az igyekezet, hogy mind több áramköri elemet sűrítsenek mind kisebb és kisebb méretű chipekbe.
· A kutatók az áramkörök sebességét a szupravezetés felhasználásával is igyekeznek felgyorsítani.
· Szintén aktívan kutatott terület a párhuzamos feldolgozás, azaz amikor sok áramkör egyidejűleg különböző feladatokat old meg. A párhuzamos feldolgozás alkalmas lehet akár az emberi gondolkodásra jellemző komplex visszacsatolás utánzására is.
· Fontos út a számítógépes hálózatok fejlődése. Ezekben a hálózatokban már műholdakat is felhasználnak a számítógépek világhálózatának működtetésére.
· Folynak kutatások az optikai számítógépek kifejlesztésére is. Ezekben nem elektromos, hanem sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordoznák az információt.
· Olyan gépek létrehozására irányuló kutatás, amelyek már komplex problémákat tudnának alkotó módon megoldani. Ennek a fejlesztésnek a végső célja az igazi mesterséges intelligencia létrehozása lenne.
Japánban egy 1981 októberében tartott konferencián jelentettek be egy új állami kutatási tervet. A japán kormány 1982 áprilisában megalakította az Institute for New Generation Computer Technology (ICOT) nevű intézményt a számítástechnikai kutatások végzésére, egész pontosan az FGCS (Fifth Generation Computer Systems) projekt vezetésére. Sok ezer mérnököt foglalkoztattak Tokió külvárosában a munkán. Ennek az új – szerintük az ötödik – generációnak fontos alkotórésze lesz a mesterséges intelligencia, a szakértői rendszerek, a szimbólumokkal való műveletvégzés. Intelligens számítógép létrehozása a cél, amelyik lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes asszociálni, tanulni, következtetéseket levonni és dönteni.
A japánok a munkát 10 évre tervezték. Cél: olcsó személyi munkaállomás kidolgozása, ami több ezer objektumból és több ezer szabályból álló tudásbázist tud kezelni, másodpercenként mintegy egymillió logikai következtetést tud levonni.
Az eredményt az 1990-es évek elejére várták: egy olyan gépet, amelynek a tudása több tízezer következtetési szabályt és több százmillió objektumot foglal magába (ez utóbbi nagyjából az Encyclopaedia Britannica ismeretanyaga), megérti a köznapi nyelven beszélt és írott szöveget és értelmezni tudja a grafikus adatbevitelt.
A kezdeti lépések bár biztatóak, az emberi gondolkodással, érzékeléssel kapcsolatos kutatások azonban azt mutatják, hogy az elkövetkezendő 10 évben még nem számíthatunk a látó, halló, beszélő, gondolkodó intelligens számítógépre.
Japánban egy 1981 októberében tartott konferencián jelentettek be egy új állami kutatási tervet. A japán kormány 1982 áprilisában megalakította az Institute for New Generation Computer Technology (ICOT) nevű intézményt a számítástechnikai kutatások végzésére, egész pontosan az FGCS (Fifth Generation Computer Systems) projekt vezetésére. Sok ezer mérnököt foglalkoztattak Tokió külvárosában a munkán. Ennek az új – szerintük az ötödik – generációnak fontos alkotórésze lesz a mesterséges intelligencia, a szakértői rendszerek, a szimbólumokkal való műveletvégzés. Intelligens számítógép létrehozása a cél, amelyik lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes asszociálni, tanulni, következtetéseket levonni és dönteni.
A japánok a munkát 10 évre tervezték. Cél: olcsó személyi munkaállomás kidolgozása, ami több ezer objektumból és több ezer szabályból álló tudásbázist tud kezelni, másodpercenként mintegy egymillió logikai következtetést tud levonni.
Az eredményt az 1990-es évek elejére várták: egy olyan gépet, amelynek a tudása több tízezer következtetési szabályt és több százmillió objektumot foglal magába (ez utóbbi nagyjából az Encyclopaedia Britannica ismeretanyaga), megérti a köznapi nyelven beszélt és írott szöveget és értelmezni tudja a grafikus adatbevitelt.
A kezdeti lépések bár biztatóak, az emberi gondolkodással, érzékeléssel kapcsolatos kutatások azonban azt mutatják, hogy az elkövetkezendő 10 évben még nem számíthatunk a látó, halló, beszélő, gondolkodó intelligens számítógépre.
